Az automata öntözőrendszer részei

Az automata öntözőrendszernek nagyon sok nélkülözhetetlen eleme van. Természetesen ezen elemek számát lehet még növelni egyéb opcionális, de annál hatékonyabb szerkezetekkel. Ma sorra vesszük az automata öntözőrendszer részeit, kitérünk azokra, melyek nagyon fontos szerepet töltenek be a működése terén.

Korábban már volt arról szó, hogy milyen egy automata öntözőrendszer felépítése. A legfontosabb, mikor tervezünk, hogy pontos vázlat szerint haladjunk végig, és ez alapján szerezzük be a szükséges anyagokat. A legjobb minőségű elemeket érdemes megvásárolni, hogy a működés közben ne merülhessen fel semmi technikai hiba.

Ha nem érezzük magunkat késznek egy kerti automata öntözőrendszer megtervezésére és kivitelezésére, kérjünk segítséget szakembertől.

Melyek az automata öntözőrendszer részei?

A vízrákötés az egyik legfontosabb mozzanata az automata öntözőrendszerek kialakításának. Ez a kiindulópont, itt történik a víz alapvető kezelése, irányítása. Melyek a nélkülözhetetlen alkatrészek?
●  Főcsap, mely nyitja és zárja a vizet.
●  Ürítőcsap, mely a rendszer víztelenítésében játszik fontos szerepet.
Szűrő, melynek feladata, hogy távol tartsa a vízben található nagyobb szennyeződéseket az öntözőrendszer elemeitől.
●  Visszacsapószelep: ez biztosítja az öntözővíz egyirányú áramlását. Szivattyúval vételezett vízhez ún. lábszelepet kell alkalmazni, ami a visszacsapószelep egyik típusa.
Mágnesszelep, amely az automata öntözőrendszer (egyik) lelke. Tulajdonképpen áram hatására nyíló vízcsapról van szó.
Szelepkötő idomokkal csatlakoztatjuk a mágnesszelepet a rendszerhez.

A vizet el is kell juttatni a növényekhez. Attól függően, mekkora az öntözni kívánt terület, zónákra lehet és kell osztani az alapján, hogy milyen az egyes növények vízigénye.

Fővezeték, ami a vizet a forrástól a mágnesszelepekig juttatja.
● Zónavezeték, amely a mágnesszelepektől a szórófejekig, csepegtetőkig juttatja a vizet.
●  KPE és LPE csövek, melyek tulajdonképpen kötőelemek. Különböző KPE csövek és elemek segítik a rendszerben az elágazást, irányváltást, összeköttetést.
● Szintén menetváltásra, elágazásra és összeköttetésre is alkalmazhatóak a menetes idomok, melyek különféle alakzatban és szabvány méretben kaphatóak.

Szórófejek és fúvókák, vagy a csepegtetők juttatják ki a vizet a növényekhez, ezeknek különböző típusa ismert. Vannak olyan növények, amelyek kifejezetten szeretik a csepegtető öntözéses eljárást, ilyen például a paradicsom. Más növények inkább az esőztetést kedvelik, például a gyep vagy a kerti dísznövények.

● A spray szórófej és a rotoros szórófej az esőztető öntözést biztosíthatja.
● A csepegtető gomba és a csepegtető cső a növények csepegtető öntözéséért felel.

A vezérlő egységek és biztonsági berendezések alkatrészeinek minőségére a vásárláskor fordítsunk nagy gondot.

●  Vezérlő kábel vezeti az elektromos áramot az automatika és a mágnesszelepek között.
●  Az automatika, vagyis maga a vezérlő lesz az az elektronikus egység, amelyet a kertünk igényére szabva tudunk programozni. Számos változat létezik, mérjük fel a kert igényeit vásárlás előtt.
● Az esőérzékelő berendezés fogja leállítani az automata öntözést, mikor egy általunk beállított csapadékmennyiséget érzékel a műszer. Nagyobb kapacitású a meteorológiai állomás vagy ET System, mely figyelembe veszi a mindenkori időjárást, a termőterület adottságait, a termesztett növények tulajdonságait, stb.
● Az átfolyás érzékelő szintén egy, a biztonsági rendszerek közül. A túl nagy értéket mutató áramló víz csőtörést jelez, a rendszer leállítja az öntözést.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ