A csepegtető cső savazása

A csepegtető öntözés, bár a legkorszerűbb öntözési forma, mégis van egy nagy problémája: eltömítheti a vízkő. Emiatt előfordul, hogy az öntözés egyenetlenné válik, rosszabb esetben meg is szűnik, ami veszélyezteti a növények vízigényének pótlását az adott ponton. A csepegtető elemek többnyire a kimeneti nyílásuknál, esetleg a bemeneti szűrőjüknél tömődhetnek el. A csepegtető elemek karbantartása ezért kiemelt fontosságú. A korrigáló karbantartás egyik eljárása a csepegtető cső savazása. Erről lesz szó mai bejegyzésünkben.

Mire használjuk a savakat?

Akkor használjuk a savakat, mikor különböző szervetlen lerakódott ásványi sókat, karbonátokat, vízkövet, foszfátokat oldani, felbontani szeretnénk. Ezzel meggátoljuk az újraképződésüket, további növekedésüket. Savak segítségével állíthatjuk be a tápoldat és öntözővíz keverékének helyes pH-ját is.

Amire viszont tökéletesen alkalmatlan a savazás az az, hogy a szerves anyagok lerakódásait a csőben feloldja, megszüntesse.

Biztonsági előírások mellett alkalmazható technológia

  • A savak mérgező vegyületek, melyek az egészségre és testi épségre rendkívül veszélyesek! Amikor használjuk, rendkívül körültekintően, a biztonsági előírásokat betartva tegyük! Viseljünk mindig megfelelő védőöltözetet!
  • További fontos óvintézkedés, hogy mindig a vízhez adjuk a savat, közelről öntve, vékony sugárban. Soha nem a savhoz adagoljuk a vizet!
  • A savazáshoz legalább két ember kell, soha ne álljunk neki egyedül!
  • Míg tart a savkezelés, mindig tartózkodjunk a helyszínen.

Mi történik, mikor elzáródik a csepegtető cső?

Az öntözőrendszer bemeneti nyílása a vízben szállított szennyeződésektől záródik el. Hullámos felszínű mezőgazdasági területen, például a gyümölcsösökben használt csepegtető rendszernél, az elzáródás a csepegtetőcső végén kezdődik, és a mélyedésekben elhelyezkedő csőszakaszokban is megfigyelhető. Miért?

Mert az emelkedőn felfelé a kis sebességgel áramló víz nem tudja már sodorni a szennyező szemcséket. Ha az eltömődést sók okozzák, úgy a savazás lesz a megoldás a tömítés eltüntetésére. A savas kezelés hatására nem károsodik a növényzet, mert a sav már a öntözőrendszerben kötést alkot a feloldott vízkővel. Mérhetően magasabb lesz a kimeneti víz pH-ja, mint a bemeneti helyen.

A kimeneti nyílásnál a tömődést a beszáradt sók okozzák. Öntözés után maradhat egy csepp víz a csepegtető kimeneti nyílásán, amely ha elpárolog, maga után hagyja a vízkövet. Ha az elzáródás elemén teljesen megszűnik a víz mozgása, akkor az oldás nehézkes folyamat lesz. Kétféle kezelési módot lehet bevetni, amikor a savat a vízbe juttatjuk:
●     A már kicsapódott sók oldása lehet a cél
●     Megelőzésként is használhatjuk, csökkentjük a víz pH-ját

Az üledékek oldása és lerakódásának megelőzése, a csepegtető cső savazása

A csepegtető öntözőrendszer kialakításánál érdemes számot vetni azzal, hogy mely eljárást kell inkább használni. A folyamatos savas kezelés akkor indokolt, ha az öntözővíz kémhatása meghaladja a 7,5 pH-t. A folyamatos savazással megakadályozhatjuk, hogy a kalcium és magnézium karbonátok kicsapódjanak, létrejöjjön a vízkő.

Vannak olyan sók, melyek jobban, vannak, melyek rosszabbul oldódnak a savas kezelés hatására. A jól oldható sók feloldásakor apró elemekre bomlanak, amelyek kimoshatóak a csőből, ezeknél a savazás eredményes lesz. A nehezen savazható vegyületek, a kalcium-foszfát, mangán- és vas-oxid üledékeinek eltávolítására már más módszert kell alkalmazni.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ