Az automata öntözőrendszer tervezés lépései egyszerűen

Udvarunk kialakításánál érdemes elgondolkodni azon, hogy az öntözést hogyan szeretnénk majd megoldani: öntözzük mi, vagy önműködő megoldással lenne kényelmesebb? Egy automata öntözőrendszer tervezése kissé időigényes feladat, de a kiépített és működő rendszer biztosan megelégedésünkre fog szolgálni számos előnyének köszönhetően.

Automata öntözőrendszer tervezése

Az automata öntözőrendszer tervezése történhet papíron vagy digitálisan egyaránt. Elsősorban egy alaprajzot kell készíteni, ahol a rajznak nem szükséges méretarányosnak lennie. Viszont a méreteket mindenképpen tartalmaznia kell, ugyanis ebből számítható ki, hogy miből mennyire lesz szükségünk. Érdemes lehet azt is jelölni, hogy mely területeken milyen növények vannak, illetve lesznek, hiszen az egyes növények eltérő vízigénnyel rendelkezhetnek.

Vízforrás

A tervezésnél mindenképp figyelembe kell venni, hogy hálózati vízről, szivattyú segítségével kútról vagy esővízgyűjtőről szeretnénk-e üzemeltetni az öntözőrendszert. Ha a hálózati víz mellett döntünk, csupán azt kell feljegyezni, hogy milyen a rendelkezésre álló vízmennyiség és a nyomás.

Ha esővízgyűjtőről vagy kútról üzemeltetnénk, néhány egyéb információval is tisztában kell lennünk. Ilyen fontos információnak számít, hogy már van-e szivattyúnk, és ha igen, mi annak a pontos típusa. Ha még nincs szivattyú, akkor annak beszerzéséhez tudnunk kell, hogy milyen mély a ciszterna vagy a kút, milyen a kút fajtája, illetve mennyi a vízhozama és a vízszintje.

Alapszabályok automata öntözőrendszer tervezéséhez

Tervezésnél letézik néhány alapszabály, melyeket ajánlott figyelembe venni. Az egyik ilyen, hogy különböző öntözési típusokat nem keverünk egy zónán belül, vagyis ugyanabban az öntözési zónában nem használunk egyszerre szórófejeket és csepegtető csöveket, de még más működési elven funkcionáló szórófejeket sem.

További fontos alapszabály, hogy figyelembe kell vennünk a szórófejek elhelyezésénél, hogy az öntözés lefedettsége teljes legyen. Vagyis mindig szórófejtől szórófejig öntözünk, így oszlik el a legegyenletesebben a víz.

A harmadik lényeges szempont, hogy a szórófejek számát egy zónán belül csak addig növelhetjük, míg az üzemi nyomáson rendelkezésre álló víz maximum 90 %-át el nem érjük.

Szórófejek, fúvókák, csepegtető csövek

Attól függően, hogy milyen területet szeretnénk locsolni az adott zónában, ki kell választanunk a megfelelő szórófejeket. A spray szórófejek 2 és 5 méter között hatékonyak, a rotoros szórófejek pedig inkább a nagyobb füves területekre kiválók, mivel 5 és 15 méter között kínálnak megoldást. A rotátor fúvókák vízkibocsátása a spray szórófejekhez hasonló, 2-től 10 méterig hatékony.

Díszkertekben, fóliasátrakban, illetve olyan egyéb területeken, ahol kisebb hatósugarú öntözés a kívánatos, a mikroszórók végeznek kiváló munkát, míg a növényágyásoknál a csepegtető cső jelenti a megoldást.

Ahogy a fentiekből kitűnik, a leghatékonyabb öntözés eléréséhez számos tényezőt figyelembe kell venni. Természetesen lehet dolgozni egy nem szakember által készített tervrajzzal is, azonban fontos megjegyezni, hogy egy szakember olyan dolgokat is figyelembe tud venni a helyszíni felmérés során, melyekre mi nem is gondoltunk, hogy lényeges lehet.