Az öntözőrendszer vízfogyasztása

A klímaváltozás idején, mikor minden csepp víz érték, felmerülhet a kérdés, hogy mely öntözőrendszer vízfogyasztása lehet a leggazdaságosabb. Mi határozza meg a felhasznált víz mennyiségét? Milyen növények vízigényesek? Szakmánkból kifolyólag ma megvizsgálunk több szempontot, hogy végül eldöntsük, mely öntözőrendszer vízfogyasztása lesz a legkedvezőbb számunkra.

Nézzük át, hogy mitől is függ az egyes kertek, mezőgazdasági területek vízigénye

Egyrészt a talajtól. Nem mindegy, milyen minőségű a talaj, amit öntözni kell. Az agyagos talajtípusoknál a túl sok öntözővízzel pangás következhet be, de ha kevés vizet juttatunk a talajba, akkor kiszáradnak az agyagszemcsék. A homokos talaj vízigénye nagyon nagy, hiszen nincs ebben a talajtípusban olyan részecske, ami megkötné a nedvességet, a víz gyorsan elszivárog. Vagy vegyük a vályogtalajt, melynek a legkiválóbb a víztartó képessége, öntözésnél a víz könnyedén mozog a talaj teljes vertikumában.

Nagyban függ a kertünk vízigénye az időjárástól. Az öntözőrendszerek vízfogyasztását nagyban befolyásolja az adott terület mikroklímája, időjárási jellemzői. Ha meleg, szárazságra hajlamos területet nézünk, annak a vízigénye nagy, de ne feledkezzünk meg a párolgásról! Ugyanis az esőztető öntözés ebben az esetben nagyon nagy vízmennyiséget fog igényelni, ha pedig kedvezőtlen napszakban csináljuk, akkor inkább ártunk a növényeinknek, mint használunk. A hűvösebb, nagyobb páratartalmú területeken az öntözést meg kell fontolni, méghozzá a kertünkben található növények szempontjából.

Az öntözőrendszer vízfogyasztása egyes növény típusoknál

Fűfajták: Ezeket használjuk arra, amikor szép pázsitot szeretnénk létrehozni a kertünkben. Vannak olyan fajták, melyek igen vízigényesek (pl.: tippanfélék), és akadnak olyanok is, amelyek vízigénye közepes mértékű (pl.: angol perje), és a kevés vízigényű fajták (pl.: magas csenkesz). Ezeket többnyire nemesítéssel alkották meg, de ott vannak a kimondottan gyomosító hatást keltő fajok, melyek igénytelenek tápanyag és víz szempontjából is (pl.: muhar).

A gyepfelület nagysága, a talaj nedvességtartó képessége, a gyepet alkotó fajták, az időjárás alakulása határozzák meg, hogy mennyi vizet fogyaszt az öntözőrendszerünk. Ha kézi slaggal történő öntözést választunk, akkor számolni kell azzal, hogy bizony jó pár órát locsolással fogunk eltölteni. Egy átlagos napon egy 100 m2gyepfelület vízigénye 400 liter, kánikula esetében ez lehet duplája vagy triplája is. Az öntözőrendszer használata a nyári locsolásban igen hasznos, időt és energiát spórolunk vele a gyep esetében.

Vetemények, gyümölcsösök vízigénye

A veteményesünk, virágoskertünk vízigénye már nem mutat annyira egységes képet, mint a gyepet alkotó növénytársulások. Itt már tényleg figyelembe kell venni, milyen fajtát ültettünk, annak mekkora a vízigénye. A paradicsom például egy rendkívül vízigényes növény, de nem mindegy, hogyan öntözzük. A csepegtető öntözés a paradicsomok esetében is, de még a veteményesünk, gyümölcsösünk esetében is kifizetődőbb, mint a hagyományos öntözési módszer.

Amennyiben házilag készítjük el az öntözőberendezésünket, nagyon sok tényezőt kell figyelembe vennünk, mikor beszerezzük a szükséges alkatrészeket. Öntözőrendszert telepítő cégesetében erre nem kell figyelmet fordítani, mert szakemberek foglalkoznak azzal, hogy igényesen és a lehető legtakarékosabb módon építsék ki az automata öntözőrendszerünket az egész kertünk területén.