Csepegtető öntözés a kertben

Az egyre szélesebb körben felhasználásra kerülő mikroöntöző rendszer vajon alkalmas lehet-e csepegtető öntözésre a kertben? A csepegtető öntözéses módszert eredetileg szántóföldi növények, zöldségek és gyümölcsök, palántanevelők öntözésére fejlesztették ki. Amennyiben kertben kívánjuk használni, milyen előnyeivel és hátrányaival érdemes számolni? Erre derítünk fényt mai bejegyzésünkben.

Hogyan is kell elhelyezni a csepegtető berendezés elemeit?

A legfontosabb a csepegtető elemek elhelyezésekor, hogy a rendszer beindításakor az öntözővíz elérje a növények gyökerét. Az ok egyszerű: mivel ezek arra fognak nőni, ahol számukra megfelelőek a körülmények, vagyis a nedvesség irányába.

Másik igen fontos elhelyezési szempont az, hogy úgy tervezzük meg a csepegtető öntözés rendszerét, hogy vegyük figyelembe, milyen az öntözni kívánt növények vízigénye? Ha frissen telepített növényekről van szó, akkor legyünk alaposak, és úgy igazítsuk a csepegtető elemeit, hogy azok pontosan a gyökérlabda felett adagolják a vizet. Ha nagy kiterjedésű a gyökér (mert pl.: nagyobb méretű a növény), annak nagyobb lehet a vízigénye. Ebben az esetben növeljük a csepegtető elemek számát.

Harmadik szempont, ami alapján kihelyezzük a csepegtető elemeket, az a talajadottság. Teljesen más igényei vannak az agyagtalajon öntözött növényeknek (1-2 csepegtető elegendő szokott lenni/növény), és más a homoktalajon létesített kert növényeinek (2-3 csepegtetőtest/növény).

Milyen előnyei vannak a csepegtető öntözésnek a kertben?

• A csepegtető berendezések kis intenzitással, hosszú időn keresztül juttatják ki az öntözővizet a kerti növényekre. Talajadottságtól függően, de a csepegtető berendezést elegendő heti egyszer üzembe helyezni, hiszen a vizet közvetlenül a talaj fölött vagy speciális eszközök használatával a talajba juttatja. Ez a módszer azért kedvező, mert minimális szintre csökkenti a felszíni vízelfolyás vagy a párolgás esélyét.
• Követhető a növény fejlődése. Vagyis figyelembe veszi a növény növekedési ciklusát, a növekedést követve a berendezés részét adó csepegtetőgombák átalakíthatóak, bővíthetőek, cserélhetőek, esetleg le is zárhatóak. Ha idővel kialakulnak olyan csepegtetőcső-szakaszok, amiket nem használnak, akkor azokat érdemes ledugózni.
• Ha a cél a fenntartható kert létesítése, akkor van egy jó hírünk! A csepegtető öntözéses módszer víztakarékos!
• Mivel víztakarékos megoldás, ezért ha öntözési tilalom lép életbe, akkor is használható, mert nem terheli le a vízhálózatot.

Milyen hátrányok fordulhatnak elő a csepegtető kerti öntözésben?

• Ha túl nagy távolságra vannak egymástól a csepegtetőtestek, a gyökérzet csak a nedvesített talajrészt fogja kitölteni.
• Nehéz a talaj nedvességének mértékét megvizsgálni. Erre a megoldásra ugyan kifejlesztettek egy jelzőszerkezetet, ami azt mutatja, hogy a rendszerben van-e vízáramlás vagy sem.
• A csepegtető öntözés berendezései is rendszeres karbantartást igényelnek. Itt is fennáll a veszélye annak, hogy szennyeződés tömíti el a rendszert, ezért csökkenhet a hatékonyság. Amit ajánlani lehet ilyen esetekre: szűrt víz használata, nyomáscsökkentő felszerelése, vákumzáras öntisztító csepegtető elemek használata csökkentheti az eltömődés esélyét.
• Az öntözött növények kevés víztartalékot tudnak felhalmozni, ezért a telepítéskor bármilyen hiba végzetes lehet a kert növényei számára.

A csepegtető öntözést tehát a kertek esetében is javasolni tudjuk, hiszen víztakarékos megoldás, amit szintén be lehet állítani az adott vízigény kielégítésére.

Bármilyen kérdése merülne fel a témával kapcsolatban, várjuk megkeresését elérhetőségeinken!