Automata öntözőrendszer építése
A rendszeres kertkarbantartás önmagában is fárasztó és időigényes munka. Van-e lehetőség, hogy egy kicsit csökkentsünk a mindennapok kerti munkálatain? Van, amennyiben rászánjuk magunkat az automata öntözőrendszer kiépítésére. De milyen fel...
A rendszeres kertkarbantartás önmagában is fárasztó és időigényes munka. Van-e lehetőség, hogy egy kicsit csökkentsünk a mindennapok kerti munkálatain? Van, amennyiben rászánjuk magunkat az automata öntözőrendszer kiépítésére. De milyen feladatokkal jár a tervezés, felmérés és kivitelezés? Érdemes-e magunknak elkészíteni, vagy kérjünk fel szakembert? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána mai blogbejegyzésünkben.
A heteken át tartó száraz időjárás nem kedvez a zöld növényekkel teli kertnek, ezért öntözni kényszerül a kertfenntartó. A jól megtervezett automata öntözőrendszer sok időt és energiát takarít meg nekünk. A köztudatban tán még mindig az a nézet tartja magát, hogy egy automata öntözőrendszer csak azoknak éri meg, akik sokat bele tudnak invesztálni. Ez így ebben a formában már nem állja meg a helyét, mert egy jól működő rendszer már nem kerül vagyonokba, és nagyon hamar visszahozza az árát. Az üde, zöld kert alapja a megfelelő mennyiségű és minőségű egyenletes öntözés, amit ezúton az automata öntözőberendezés biztosít, méghozzá túlzott vízfogyasztás nélkül.
Hogyan kezdjünk hozzá az automata öntözőrendszer kiépítéséhez?
1. Mérjük fel a helyszínt, tervezzünk gondosan, hosszú távra! Ismerjük meg a terepviszonyokat, a kert adottságait, méretét, tájolását, gondoljuk át, milyen növényeket kell öntözni, illetve, a közeljövőben milyen növényeket akarunk telepíteni a területre. Alaposan mérjük fel a vízvételezési helyet is, hogy ki fogja-e tudni szolgálni az öntözőrendszert. A vizsgálathoz átfolyás és nyomásmérők használata szükséges. Házilag is elkészíthető az átfolyásmérés, pl.: egy 10 literes vödör megtöltéséhez mennyi idő kell.
Napjainkban a vezetékes ivóvíz öntözésére felhasznált mennyiséget külön órával is lehetőségünk van méretni, ezt azonban engedélyeztetés előzi meg. Ezzel a művelettel felszabadulhatunk a csatorna fizetési kötelezettség alól, hiszen csak öntözésre használjuk az adott vízórára kötött rendszert. Ugyancsak engedélyköteles, ha kútból öntöznénk, de az öntözött vízmennyiség fogja meghatározni, hogy honnan kell hatósági engedélyt kérni. Az élő vízről történő öntözéshez is engedélyt kell kérni, valamint érdemes tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy ebben az esetben a kerti öntözést nem szokták támogatni a magas szervesanyag-bemosódás miatt.
2. Rendezzük el a terepviszonyokat, alakítsuk ki az öntözőberendezés alapjait. Ebben a fázisban kerülnek ki azok a kerti növények, amelyekre nem lesz szükség a későbbiekben. Ha nagyobb terepegyenetlenségek fordulnak elő a kerten, akkor azokat is egyenlítsük ki.
3. Helyezzük el a talajon a csöveket, kábeleket, amit az előzetes tervezetben felvázoltunk, a tereprendezés során pedig előkészítettünk (pl.: árkot ástunk a kábelnek, öntözőcsöveknek). Ha több ágból áll az öntözőrendszer telepítése, a szelepdobozok kialakítására is fordítsunk kiemelt figyelmet. A kert öntözéséhez mindig olyan átmérőjű csöveket használjunk, ami a vízhozamtól függ. Ha készen vagyunk a vezetékes rendszerekkel és a szórófejek beépítésével, szereljük fel a vezérlőautomatikát, majd minden zónára engedjük rá a nyomást, ellenőrizve a mágnesszelepek helyes működését és a szórófejek szórási képét, illetve, hogy lekapcsol-e az öntöző automatika időben.
4. Amennyiben nem észlelünk szivárgást vagy egyéb felmerülő műszaki hibát, jöhet az ismételt tereprendezés, mely során eltüntetjük a nyomokat, beássuk az árkokat, majd füvesítünk gyeptéglával vagy a hagyományos módszerrel: fűmagot vetünk.